2011. szeptember 1., csütörtök

J. K. Rowling - Harry Potter and the Half Blood Prince (Harry Potter és a Félvér Herceg)

Az ötödik rész után mérges voltam Harryre és abbahagytam az olvasást egy időre, viszont az utolsó mozifilm közeledtével úgy döntöttem, hogy itt az ideje folytatni - és befejezni a történetet.

Ezt a könyvet kb a vihar előtti csendként jellemezném, annyira nem csendes az igaz, de jól elő kell hogy készítse a finálét és ezt a feladatot hibátlanul viszi véghez. Éppen ezért több szálon is bonyolódik a történet. Egyrészt végre valahára Harry is kap némi információt ahogy Dubledore-ral együtt elkezdik kibogozni Voldemort múltját, és próbálják megtalálni a gyenge pontját. Másrészt Draco titokban nagyon ügyködik valamin, nem mellékesen úgy tűnik hogy Snape is besegít neki. Végül pedig egyre komolyabb teret kapnak az érzelmek, a szokásos Hermione-Ron szál mellé bekerül a Ginny-Harry is. Mindez egy nagyon jó kis kavalkáddá alakítja a történetet, és mivel amúgy is felfokozott lelkiállapotban voltam, nagyon gyorsan átrágtam magam a vaskos köteten. Ja, a címbeli Félvér Herceg pedig igazából majdnem teljesen jelentéktelen - lenne (mert jelentősége a cselekmény szempontjából nincs), ha nem az lenne a Herceg aki... 

A könyv vége pedig pont olyan pörgős mint az összes többié, akció, még több titok, veszteség. Naná hogy sírtam is, kíváncsi vagyok ki nem... Azt hiszem pont egy Pretben, ebédszünetben olvastam az utolsó pár oldalt, és próbáltam nem úségosan beleélni magam a történetbe, hanem oldalanként egyszer kétszer fölnézni és nagyokat pisolgni... :D

Most, ahogy írni próbálok róla, jövök rá, hogy annyira komplex és egymásba fonódó, egymásra épülő az összes történetszál, hogy képtelen vagyok jobban kifejteni.

Lényeg a lényeg: tessék Harry Pottert olvasni!