2011. március 16., szerda

J. K. Rowling - Harry Potter and the Prisoner of Azkaban


Update: időközben persze rájöttem, hogy ezt a könyvet már értékeltem együtt a másodikkal, node sebaj, legalább látszik hogy pár hónap alatt hogyan formálódik a véleményem egy könyvről.


Harry a harmadik évét tapossa Hogwarts-ban, és ahogy próbálok visszagondolni nem sokra emlékszem a történetből. :):) Na jó, nem is igaz. Szóval Harry szeretné ha végre nyugalmas hétköznapokat élhetne és a kviddicsre koncentrálhatna, de persze ez idén sem fog összejönni neki. Megszökik a börtönből Sirius Black, egy veszélyes bűnöző, aki Harry szüleinek a haláláért felelős és úgy tűnik ő a következő célpontja. Hogwartsban elméletileg biztonságban van, de ugye ezt sosem lehet tudni. 

A mellékszálakon nem sokminden történik, Hermione több órát vesz fel és látogat, mint ami józan ésszel elbírható és megvalósítható lenne, Hagrid a Care of Magical Creatures tanára lesz ami nem kevés kihívást jelent a diákoknak, és végre elérték azt a kort amikor kimozdulhatnak Hogwartsból a közeli, teljesen varázslókból álló faluba. És persze zajlik a Kviddicskupa, ezt ki ne hagyjuk.

Annak ellenére, hogy nem tudnám eseményről eseményre elmesélni a történetet (hiába, ez az első film amit csak egyszer láttam), arra határozottan emlékszem hogy nagyon tetszett. Az elején Harry egy kicsit szabadon bóklászhat és intézheti a dolgait, tetszett ahogy ismét egy kis időt tölthetett távol Dursleyéktől és Diagon Alley-re is jutott egy kis idő. Szintén tetszett hogy végre egy szimpatikus tanerővel bővült a tanári kar. Szerintem Sirius Black mint az évet végigkísérő történetszál nem volt kellőképpen fenyegető és emlékezetes egészen a könyv végéig, ami viszont hihetetlenül izgalmasra sikerült. A fimből is az időutazásos rész maradt meg a legjobban.

Végre megtudunk pár hasznos információt Harry apjáról és fiatalkoráról, nem beszélve a 13 éve történtekről...

Tipikusan jellemző a HP könyvekre hogy egy egész könyvön át folyik a találgatás, és tudjuk, hogy Harryék, habár rengeteg nyomra és titokra bukkannak mindig, de mindig a rossz következtetéseket vonják le. Azt hiszem ez az ötödik könyvre csapta ki nálam a biztosítékot, node sebaj.

Jó kis könyv, tessék elolvasni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése