2011. július 17., vasárnap

Sophie Kinsella - The Secret Dreamworld of a Shopaholic (Egy boltkóros naplója)

A könyvmánia kezd egy kicsit elhatalmasodni rajtam, például már nem is mindegy hogy milyen verziót olvasok. Míg régebben rengeteg olyan könyvet olvastam amiből filmet készítettek és előszeretettel vettem meg a filmplakátos borítójút, mostanában ez kifejezetten idegesít. (Erről később lesz majd bővebben is). Most is fordultam egyett kettőt, de azért szerencsére összességében csak egy kicsit kellett várnom míg megtaláltam a "jó" példányt.

Két műfaj az, amiből nekem nagyon nehéz igazán jót találnom, a tipikus lightos romantikus (talán mert túlságosan is szőrszálhasogató és cinikus vagyok néha), és krimi (mert sok tv sorozatot nézek, és engem nehéz meglepni). Most épp romantikus könyvre volt hangulatom, és a Shopaholic sorozat amúgyis alap, úgyhogy belevágtam.

Alapszituáció egyszerű, van nekünk egy Rebecca Bloomwoodunk, aki egy nem túl jövedelmező pénzügyi újságírói állásban dolgozik, mindemellett shoppingmániás. Nem jó kombináció. Ott kapcsolódunk be a történetbe, amikor már kezd kifogyni a kifogásokból miért nem tudja kifizetni a hitelkártyaszámláit, és megpróbálkozik lefaragni a kiadásaiból, majd mikor ez a terv kuradcba fullad, új, többet fizető állást találni, miközben Becky egyre nagyobb kalamajkába kerül. Ennyi.

Jól indít az írónő (szerintem a filmet is így kellett volna kezdeni) 4 a banktól kapott levélből kiderül hogyan került oda Rebecca ahol van. Ez tulajdonképpen egy társadalmi problémát is felvet, mert a bankok azok, aki költésre sarkallnak a hangzatos hitelkártya ígéreteikkel, aztán persze már nem olyan barátságosak, ha az ember lánya kissé túllőtt a célon... Ettől eltekintve sajnos nagyon kevésszer tudtam együttérezni Beckyvel, mert az újabbnál újabb eszement hazugságai idegesítettek, nem igaz, hogy nem látja hogy mennyire átlátszó. Ismét egy társadalmi probléma - mennyire komoly függőség is shopaholicnak lenni (azért én nem lettem meggyőzve). 

Két mozzanat tetszett nagyon, az első amikor Becky abszolúte biztos abban hogy meg fogja nyerni a lottót és képzeletben már el is tervezte mire költi az összeget. Be kell hogy valljam, hogy ezt szinte gondolatról gondolatra eljátszottam én is. :) A második, amikor Luke-kal vásárolni megy, és rádöbben  az eddig kiaknázatlan területre a poggyászvásárlásra.

A pasis vonal nem túlságosan hangsúlyos, de nem is nagyon koherens, egyrészt nem értem honnan jön Becky vonzódása, de ez még csak-csak hihető, de Luke elutasítása után (bocsi, kis spoiler), hogy jah, barátnőm van sorry, amikor a barátnő elhagyja, minden további nélkül kezd Beckyvel, aki ezen egy kicsit sem akad fent? Igazán semmibe nem került volna az írónőnek, ha Luke az aki elhagyja a barátnőt, nem?

Na mindegy, gyorsan olvasható, kedves kis könyv, előbb utóbb sorra kerül a többi is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése