2011. július 17., vasárnap

Siri Hustvedt - What I Loved

Ennek a könyvnek története van. Mármint persze hogy van, de úgy értem hogy a könyvnek és nekem. Már nagyon régen kiszemeltem, elsősorban a borítója fogott meg, majd a fűlszöveget is érdekesnek találtam (erotikus trhiller? hmmm), és szerintem bele is olvastam kicsit, de végülis mégsem vettem meg anno.

Az elmúlt években jópárszor belebotlottam több könyvesboltban is, de valahogy sosem ez lett a választott olvasmányom. Pár háttel ezelőtt a pasim anyukájánál voltunk akivel már beszélgettünk könyvekről régebben, és most adott is nekem kettőt, a Kite Runnert es a The Blindfold ciműt, ez utóbbit Siri Hustvedt-től. Amire nekem az volt a reakciőm (azon kivül hogy köszönöm szépen), hogy hoppá, nem ő írta azt a könyvet vmi Love a címe, merthogy már évek óta el akarom olvasni. Amire az ő reakciója az volt, hogy kihozta a könyvet a szobájából, hogy akkor tessék, ezt is vidd.

Eme hosszú előjátek után persze abszolúte nem azt kaptam amire számitottam, de igazából nem bánom.

Leo megismerkedik a szegény de tehetséges festővel Bill-lel es éveken át tartó szoros barátság alakul ki kettőjük között, majd a két férfi családja között is. Az első részben (mert 3 részből áll a könyv) inkább Bill munkássága és a két férfi (bár főleg Bill) magánélete a fő téma, később viszont mindez átfordul egy komoly pszichodrámába (vagy nem is tudom hogy nevezzem), de nem szeretném elárulni a fordulatokat.

A könyv elején kissé össze voltam zavarodva, mert E/1-ben iródott a történet, és mivel egy nő irta a könyvet, feltételeztem, hogy egy nő gondolataim olvasom. Egy oldalon keresztül ráncoltam a homlokom - mert egy szexjelenettel indítunk - hogy akkor most mivan?, mire rájöttem, hogy a főhősünk egy férfi.

Azért irtam, hogy nem azt kaptam, amire számitottam, mert mind a fülszöveg, mind az első fél oldal alapján azt hittem, hogy valami mélyen romantikus, szerelmi háromszöges történetet fogok olvasni némi családi intrikával és titkokkal megfűszerezve. Hát nem.
Az első rész még csak csak romantikus, hiszen ekkor ismerjük meg a szereplőket és kapcsolataikat, viszont mindemellett nagyban koncentrál Bill munkásságának bemutatására is. Ami kifejezetten érdekesre sikerült, én akit alapvetően nem érdekelnek a festmányek, teljesen magam elé tudtam képzelni a műveket és egyáltalán nem tartottam unalmasnak a leírást, ráadásul jól beleilleszkedtek a háttértörténetbe is. (És itt megkaptam azokat az eredeti gondolatokat is amiket pl a Book Loverből hiányoltam.)

A második és a harmadik rész teljesen más hangvételű. Bill fia kerül szépen lassan a középpontba, es észre sem vesszük es egy pszichotriller közepén találjuk magunkat. Nekem ez túl depresszív es vontatott volt, ráadasul ahogy Leo öregszik, egyre nehezebb volt azonosulni vele, a végére kisse szánalmas figura lett belőle.

Azoknak akik érdeklődnek a kortárs művészetek es filozofikus gondolatok iránt, mindenképpen ajánlom a könyvet, de azoknak is akik nem, mert ez a mű végre valami mást nyújt, mint a megszokott romantikus/nyomozós/fantasztikus stb történetek. Én fogok még olvasni Siri Husvedt-et az biztos - a Blindfold-ot mindenképp még, aztán majd meglátjuk.

Egyébként az irónő Paul Auster felesége, akiről ugyan nem tudok még sokat, de azt hallottam hogy az ő hatására kezdett el írni Husvedt. Majd utánanézek és a legközelebbi könyve bemutatásakor pletykálok is egy kicsit. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése