Sugo Pizza & Pasta - Notting Hill

A sok olvasás közben sajna megfeledkeztem az filmekről és az éttermekről, ez utóbbit próbálom most pótolni egy kicsit.

Mostanában kicsit nyűgösködtem a pasimnak - persze csak lightosan, hogy semmi új helyre nem megyünk, és különben is, unalmasak a hétköznapjaim. (Nem az ő hibájából, de nem tudunk úgy a városban találkozni és csak úgy beülni valahova, mint régebben.) De szerencsére kitalálta, hogy jó, akkor látogassunk el Notting Hill-re, és "csináljunk valamit". Én ki is néztem egy fotókiállítást amit érdekelt volna, de a nagy napon sehol sem találtam se a helyet, se a kiállítást a neten. Tehát először is elmentünk egy pubba, amit a pasim nézett ki (ez vmi hülye angol szokás, hogy először igyunk eggyet, utána üljünk be valahova máshova), The Windsor Castle-nek hívják, és a sok ugyanilyen nevű pubtól az különbözteti meg, hogy innen elvileg anno tényleg el lehetett látni Windsorba.

A különböző pubokról könyveket lehetne megtölteni, ez egy tipikus régimódi hely volt, faasztalokkal-székekkel, alacsony átjárókkal, amik régen a gazdag és a szegény részt választották el. Eléggé belemelegedtünk a beszélgetésbe, és kicsit megkésve indultunk el éttermet keresni. Nálunk ez sosem megy egyszerűen, mert mindketten válogatósak vagyunk - nem a legjobb helyet keressük, hanem a stílusunknak-pénztárcánknak-hangulatunknak megfelelőt. Fél óra bóklászás és 4 étterem szemre vétele után kötöttünk ki a Sugo-ban, ami egy egyszerű de nagyszerű olasz étterem. Hangulatában hasonlít az ealingire, ám míg az inkább a rusztikus designra épít, itt az 50-es 60-as évek zajos éttermeit próbálták megidézni szerintem, bár a mennyezet aránytalanul magas, és a fények nem sejtelmesek, azért egy kicsit átjön mindez. De nem is ez a lényeg! Már akkor sejtettük, hogy jó választás volt, amikor egy olasz asztaltársaság mellett vezettek el bennünket, és egy tipikus nagydarab olasz 50es pasas ültetett le minket. A menü szintén az egyszerűséget hivatott tükrözni, előételek, pizzák, tészák, rizottók, raviolik, gnocchik. Mi előételnek egy paradicsomos zöldséges bruschettát feleztünk meg, főételnek én csirkés spenótos gnocchit választottam, ő tengeri herkentyűs rizottót. Mindkettő isteni finom volt, pont olyan, amilyennek az ember elképzeli (jajj, elkezdett korogni a gyomrom). Időközben láttunk pizzát és raviolit is a szomszédos asztalokon, azok is finomnak tűntek.  Az estére viszont a desszert tette fel a koronát, amely házi tiramisu volt, szintén feleztünk a pasimmal, és én ehhez foghatót még nem ettem. Ezt úgy értem, hogy kóstoltam én tiramisut sokféle boltból, étteremből, cukrászdából, általam vagy barátaim által készítettet úgyszintén, de egyik sem volt ennyire krémes, mégsem túl habos babos vagy émelyítő. Nyammiiii...

Ja, ne felejtsem, hogy mindez teljesen barátságos áron, előételek max 5 fontért, a főételek általában nem kerülnek többe, mint 9-10 font, és a desszert is kb 4 font. Legközelebb a pizzát fogom kipróbálni. 

Íme a cím: Sugo Pizza & Pasta, Notting Hill, London W11 3LB

Osteria del Portico - Ealing

Szombaton én főztem, de vasárnap mondta a pasim, hogy akkor menjünk el ebédelni valahova, és hozzátette somolyogva, hogy mi lenne ha visszamennénk abba a kis olasz étterembe. Egyszer ugyanis már voltunk itt még valamikor 2 hónapja a VB közben, és egyrészt nagyon tetszett, másrészt akkor nem volt nálunk készpénz és nem tudtunk elég borravalót hagyni, tehát megígértük (magunknak), hogy ide még visszajövünk.

Ennyi előzmény után akkor csapjunk a közepébe. Londonban sok olasz étterem van, de a legtöbb valamilyen étteremlánc tagja, mint pl. Pizza Express, Zizzi, Carluccio's, stb, nagyon nehéz árban elfogadható, ámde "autentikus" helyet találni. Nekünk sikerült! :) Már nézegettük ezt az éttermet is korábban, két épület közötti átjárón lehet bejutni, félig árkád, félig kocsibejáró feelingje van az előtérnek, de mégis valahogy kíváncsivá teszi az embert (az Osteria del Portico kb annyi tesz, mint Árkád Fogadó). 

Lényeg a lényeg, hogy ez egy olasz étterem, olasz főnökkel, jó néhány olasz pincérrel, alkalomadtán olasz vendégekkel, tehát olyan rossz csak nem lehet. Hétfőtől szombatig 2 fogásos ebéd menü 1 pohár borral kb 11 fontba kerül, vasárnap 2 fogás az a la carte menüről olívabogyó+kenyérrel és kávéval a végén kb 15 font.

Első alkalommal az első, tegnap pedig a második ajánlattal éltünk. A múltkor én sima grillezett csirkemellet ettem zöldségekkel, a pasim pedig tenger gyümölcsei paprikást. Nyamiiii... Az enyém is fini volt, de az övé valami isteni... Az előételre sajna már nem emlékszem. Most én csak egy gombás-parmezános-fehérboros rizottót kértem, míg a pasim előételnek kalamárit választott (atyaég, most fordítottam le, a calamari főtt tintahalt jelent!). Vajon a deep-fried-ot ez esetben rántott-nak kell fordítani? Mindegy, szóval azt, főételnek pedig sea bass-t (háh: tengeri sügér) evett zöldségekkel. Az enyémet kicsit túlszórta a pincérsrác borssal, de azért mindkettő nagyon finom volt. Amit már az előző alkalommal is megjegyeztünk, hogy az egyszerű főtt zöldségeknek is isteni, házias az ízük.

Vidéki hangulatú a berendezés, a földszint néhol kissé ütött kopott, ha pl. közelebbről megvizsgáljuk a falakat, míg az emelet sokkal "éttermibb" megjelenésű, de szintén rusztikus design érvényesül, a kinti árkádból pedig kihozták szerintem a legtöbbet amit lehetett. Mindennek köszönhetően azalatt az 1-2 óra alatt amit itt töltünk, tökéletesen megfeledkezhetünk a külvilágról, átadjuk magunkat az ízek élvezetének, egy kellemes beszélgetésnek, miközben a háttérben olasz popzene szól.

Szerintem az "egyszerűen nagyszerű" kifejezést erre a helyre találták ki.

http://www.osteriadelporticoealing.co.uk  - 7A The green, High Street, Ealing, W5 5DA

Fat Boys - Thai restaurant - Ealing

Még sohasem írtam étterem review-t és nincs is sok összehasonlítási alapom, de szeretek enni és étterembe járni, úgyhogy miért ne? :) Vagy belejövök, vagy abbahagyom...

A pasim Ealingen lakik, szóval legtöbbször ott ülünk be valahova. A metrómegálló közelében lévő helyeket már nagyjából kipróbáltuk, viszont a Fat Boys nevű thai étterem valahogy mindig kimaradt. Vagy másnapos voltam, és semmiféle íz-mix-re nem vágytam, vagy másfelé indultunk el. De minden egyes alkalommal amikor elmentünk előtte, megjegyeztük, hogy na ide egyszer eljövünk. Kezdett kissé idegesítő lenni, hogy már kb fél éve csak tervezzük és semmi sem történik, úgyhogy múlt hétvégén az A-Team megnézése után javasoltam, hogy na most akkor oda megyünk és kész. :)
A thai foodról egyébként annyit tudok, hogy a munkatársam félig thai, és az anyukája csomószor szokott ebédet főzni neki, és akkor az egész irodának jut belőle. Meglepő módon ez általában csirke vagy marha hús, paprikával, gombával, néha bambuszgyökérrel (vagy nem tudom hogy van magyarul), alkalomadtán krumplival, és ehhez jön az elmaradhatatlan rizs. Finom, de nem nagy különlegesség. 

Na de vissza az étteremhez. Halvány pasztellszínekkel (oké, hogy kívülről lila, de belülről főleg bézsszínű) és hangulatos megvilágítással hívogató atmoszférát sikeült teremteni, nem csoda, ha bekívánkozik az előtte elhaladó.

A design és a terítés, na meg talán az árak miatt azt mondanám, hogy elég posh hely, viszont a menü szinte semmivel nem nyújt többet, mint egy bármilyen távolkeleti étterem menüje, és ahhoz képest elég sokba kerül.

Előételnek mi prawn-crackerst ettünk, ami gondolom mindenhol ugyanaz, és kértünk még egy deep fried king prawns-tálat is sweet chilli szósszal. Jó nagyok voltak a rákok, és a szósz is finom. A pasim szerint elég csípős volt, de én addigra leégettem a nyelvem egy forró prawn-nal, és nem éreztem semmit.

Főételnek én stir fried gombás-gyömbéres kacsát kértem (mindig kacsát eszem, ha ilyesmi helyre megyek), mellé pedig kókuszos rizst, a pasim ugyanezt csak csirkéből, és tojásos rizzsel. Meglehetősen nagy adagot hoztak, teljesen jóllaktunk. Desszertnek azért bevállaltunk egy jégkrémes thai-palacsintát, ami fogalmam sincs, hogy miből készült, de a tészta konkrétan zöld volt, és nem is az a tipikus palacsintatészta állag. Most néztem utána a wikin, egy pandan nevezetű növény kivonatának köszönhetően lesz zöld... Végülis minden finom volt, de a kókuszos rizsen, kívül, ami isteni volt, semmilyen mindblowing újdonságot nem fedeztem fel, semmi pluszt nem kaptam (a zöld cucc ízére sem nagyon emlékszem, bár azt tudom, hogy azért elég finom volt, de a jó kis magyar palacsintához nem lehet hasonlítani) . Lehet hogy a posh környezet miatt, de én ennél tényleg többet vártam, de az is lehet, hogy a thai konyha az, ami nem annyira egzotikus? A 3 ajtóval odébb lévő Wok étterem kissé szerényebb design-nal, de nagyjából ugyanilyen íz-élményt nyújt (ha jól emlékszem).

Azért szerintem előbb utóbb visszamegyünk még, és akkor megpróbálok valami izgibbet rendelni...

Több étterem is tartozik eme lánc alá, bemásolom a honlapjukat, ha érdekel valakit: http://www.fatboysthai.co.uk/