2011. május 15., vasárnap

Terry Pratchett - The Colour of Magic (A mágia színe)

Már régen szemezgettem a Discworld könyvekkel (de sosem voltak akciósak). A legutóbbi könyvshoppingom alkalmával akármilyen könyv akadt is a kezembe, semmelyikhez nem volt hangulatom, úgyhogy végső elkeseredésemben kihasználtam a szokásos 3 for 2-t és rögtön meg is vettem az első 3at Terry Pratchett sorozatából.

Jó döntés volt nagyon, ehhez fogható könyvet még nem olvastam sosem. Nagyrészt igazuk van azoknak akik Douglas Adamshez hasonlítják, de lényegében ez annak köszönhető, hogy két ennyire elborult agyú írót még nem hordott a hátán a föld... Hogy miért? Íme:

Adott egy világ, amely történetesen korong alakú és amelyet négy elefánt tart a hátán. Ja, ne felejtsük, hogy ez a négy elefánt egy hatalmas teknős hátán utazik a világegyetemben, valószínűleg csak a teknős tudja hova. A világot fura figurák, varázslók, barbárok, boszorkányok stb népesítik be. Ennek megfelelően a Discworld (Korongvilág) könyvek kisebb sorozatokra bonthatók, mint pl a Boszorkányos könyvek, a Halál könyvek, vagy az Őrség könyvek, és ha jól tudom, nem feltétlen a megjelenés sorrendjében a legcélravezetőbb őket végigolvasni, hanem a témák szerint. Az első két könyvben Rincewind (magyarul: Széltoló) a varázsló kalandjait követhetjük végig, amelyek egyben a Varázslós sorozatok első darabjai is.

Ankh Morkpork városállam kikőtőjébe egy fura figura érkezik, akit egy soksok lábon járó utazóláda követ. Az alak láthatóan kissé naív, csak úgy szórja az aranyat, és gyakorlatikag fogalma sincs arról hogy mekkora veszélyben forog az élete. Ő Twoflower, aki turistáskodni jött Discworld eme részére, barbárokkal, hősökkel találkozni, sárkányt látni, és úgy általában kalandozni. Rincewind, félig megsajnálván, félig a nála lévő (arannyal teli és mágikus fából készült) utazóláda utáni vágyakozásának köszönhetően segíteni próbál a turistán, aminek köszönhetően rövid úton leégetik az egész várost és menekülni kényszerülnek.

Így kezdődnek a végeláthatatlan kalandok a mágikus Korongvilágban. Rincewind és Twoflower kettőse hihetetlenül vicces, Twoflower semmivel nem törődő optimizmusa és naivitása tökéletes ellentétben áll Rincewind gyávaságával és realizmusával. Viccesebbnél veszélyesebb szituációkba sodoródnak, majd hihetetlen szerencsével menekülnek meg újra és újra.

Egy sorozat első regényének tökéletes könyv, kellőképpen magával ragadott, egy turista szemén keresztül mutatta be a világot, amelyet bejártunk keresztül kasul, ám egyben éreztette hogy mennyi, de mennyi minden maradt amit még nem láttunk. Most azt hiszem kb 38 regénynél tartunk, szóval szépen lassan elkezdhetem beszerezni és elolvasni őket, és majd egyszer talán utolérem a szerzőt.

Hamár a szerzőnél járunk, sajnos mind a pasim, mind az egyik lakótársam Terry Pratchett neve hallatán rögtön azzal kezdte, hogy "nem ő az aki valamilyen gyógyíthatatlan betegségben szenved"? Utánanéztem, az Alzheimer kór egy ritka fajtáját diagnosztizálták nála.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése