2011. május 15., vasárnap

Terry Pratchett - The Light Fantastic (A mágia fénye)

Rincewind és Twoflower kalandjai tovább folytatódnak a Korongvilágban - az előző rész végén kissé szorult helyzetben találták magukat, de csodával határos módon ismét megmenekültek.

A világra nagy veszély leselkedik, ugyanis Great A'Tuin a teknős, lassan de biztosan egy vörösen izzó csillag felé tart és úgy tűnik Rincewind barátunk az egyetlen aki megmentheti a Discworld-öt. Ebben segítségére van Cohen a barbár is, aki bár már fogatlan, és hátfájása néha kissé akadályozza a munkavégzésben, de még mindig az egyik legnagyobb hős Korongvilágban.

A közelgő baljós végzettől eltekintve ugyanolyan mederben és ütemben halad a két barát története, ami számomra a legnagyobb különbség volt, az az, hogy itt már sokkal humorosabb megnyilvánulások kaptak helyet, mint az előző kötetben, sokkal többszört mosolyogtam egy egy beszóláson, mint az első könyvnél. Hangsúlyosabb szerepet kap a "Poggyász" is, aki a végére a kedvenc szereplőmmé lett. :) (remélem megjelenik még későbbi regényekben is)

Nehéz anélkül írni a könyvről, hogy ne mennék bele a részletekbe, ugyanis ha elkezdenék mesélni a Rincewind fejében lévő varázslatról, akkor meg kellene említenem a Octavo-t, amelyben a 8 legősibb varázslat lakik, de ez így önmagában nem jelent semmit, amíg az ember el nem helyezi a történetben, úgyhogy mindenkit bíztatok a könyv elolvasására inkább. 

Ha még nem említettem volna, minden kötetben egy-egy evilági téma kerül kifigurázásra, ez alkalommal a turizmus mellett a Conan a Barbár tipusú legendákat érte a megtiszteltetés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése